Működik a satu?
Aki közlekedik, tapasztalhatta már az erős fékhatás következményeit, amely megránthatja az utasokat az ülésben, vagy akár a műszerfallal is találkozhat a homlokunk egy-egy komolyabb esetnél.
2020 március 4.
A targoncával ilyen nem fordulhat elő. Hogy miért? Mert nincs olyan erősségű fékhatás, és az „útviszonyok” sem segítik a satu foganosítását. Nem véletlen ez, hiszen olyan tömegeket is megmozgathat, amelyeknél az lenne a veszélyesebb, ha beletaposna a fékbe.
Az anyagmozgató gépekkel kapcsolatosan kutatásokat is végeztek. Ezekből tudjuk, hogy mind az átlagos üzemórára eső balesetek számában, mind pedig azok súlyosságában is, gyakorlatilag az elsők közt vannak a villástargoncák. Ennek egyetlen egyszerű oka van, hogy hatalmas súlyokat mozgatnak, kialakításuk pedig nem olyan, hogy ezekkel a súlyokkal azonnal meg is tudjanak állni, egy szó mint száz, nagy a féktávolság.
A targoncavezetői tanfolyamon természetesen ennek a problémának a kezelése az oktatás része, de lényegében a fékezés a cipelt súly és a konkrét targoncának a függvénye. A rutin tehát elkerülhetetlen, ló és lovasa össze kell, hogy szokjon, hogy pakkra menjen minden, addig azonban csak óvatosan vezessünk a raktárak szűk folyosói között, vagy bárhol máshol. Egyáltalán nem probléma, ha olykor-olykor megnyomjuk a féket, akkor is, ha nincs rá szükség. Ha különböző terhekkel próbálgatjuk a gépet, akkor hamar ki fog derülni, hogy mekkora az a féktávolság, ami alatt még biztonságosan meg tudunk állni.